1. olyan szorosan van benne valamiben, hogy nem v. alig lehet megmozdítani. szorul a dugó az üvegben.

2. olyan helyre kerül, ahol nem v. alig tud megmozdulni. a rács közé szorult a lába. | ▸ belém, beléd szorul a szó, a lélegzet

3. <testrész> erősen összehúzódik. ökölbe szorul a keze; ▸ szorul a szíve

4. szorosabbra záródik. szorul a hurok.

5. olyan helyzetbe kényszerül, amelyben kevésbé érvényesülhet. háttérbe szorul.

6. biz kikap, lakol. ezért még szorulsz!

7. ▸ valami szorult belé nem sok jóindulat szorult bele!

8. ▸ valamire szorul segítségre szorul; a ház már javításra szorul. | ▸ valakire szorul

[↔szorít ]

→ te ⊕ -ba/-be ⊕ d[2Sg]

te¹

te² tbsz 2. sz-ű sznévm táj

1. a nyelvnek meghatározott hangalakú és jelentésű, viszonylag önálló egysége. ▸ szó szerint ▸ szóról szóra ▸ szóról szóra egy szóig az utolsó szóig | ennek írott alakja. kihúz egy szót.

2. beszéd, beszélgetés. folyik a szó valakiből; ▸ a szó köztünk maradjon ▸ se szó, se beszéd ▸ kifogy a szóból ▸ szóból szó kerekedik ▸ szaván szavánál fog valakit ▸ ad valakinek a szavára ▸ kiforgatja valakinek a szavát ▸ kevés szóval él ▸ szavadat ne feledd felejtsed! | intelmet, tanácsot, kérést v. parancsot tartalmazó mondás. ▸ szót fogad ▸ szóvá tesz valamit | élőszó <az írással ellentétben>. szóban és írásban. | rég vmely nyelv. német szóra oktat.

3. beszélgetés, vita, tárgyalás. szó esik valamiről; szóba elegyedik valakivel; ▸ egy-két szóra | ▸ szó van valamiről a becsületről van szó! | ▸ szó sincs róla szó se róla, szép, de drága.

4. felszólalás, hozzászólás, ill. az ehhez való jog. szót kér, kap. | beleszólás. ▸ szava van valakinek valamiben ▸ csak egy szavába kerül valakinek valami

5. ígéret. megtartja a szavát.

6. kifejezés, szóhasználat. keresetlen szavak; ▸ erre nincs szó ▸ a szavakba valakinek a szavaiba kapaszkodik | ▸ nagy szó

7. nép beszéd- v. énekhang. a szava is eláll. | ritk állat, kül. madár hangja. | vál tárgy, eszköz v. természeti jelenség hangja. az ágyú szava. ▸ egy szó annyi mint száz ▸ száz szónak is egy a vége ▸ szó éri a ház elejét

[ fgr ]

a szolmizálásban: bármely dúr hangsor 5. hangja.

[ nk:lat ]

1. a tüdőbe egy alkalommal beszívott levegő (mennyisége). ▸ nagy lélegzetet vesz

2. lélegzés. ▸ egy kis lélegzethez jut ▸ visszafojtott lélegzettel